Salvatore villa. Nappali, étkező, konyha.

-Akkor te is sokat aludtál. -mondtam neki, majd felálltam és kávét öntöttem magamnak. -Te is kérsz? -mutattam a kávéra mosolyogva.
-Min gondolkoztál el annyira, amíg nem jöttem? -kérdeztem őt és nekitámaszkodtam a konyhapultnak.

-Áhh semmi semmi , csak elgondolkoztam azon hogy mi lehetne a tökéletes terv , Klaus megölésére.-mosolyogtam -De inkább elhalasztom ezt az ötletet,mert jött egy csinos lány aki kávét iszik előttem és nem bírom megállni hogy meg ne csókoljam.-mondtam nevetve és odamentem majd magamhoz húztam és egy lágy csókot adtam neki

-Oh, már megint Klaus. -sóhajtottam egyet mosolyogva. Aztán bókolni kezdett nekem, amire én mosolyogva oldalra döntöttem a fejem, majd magához húzott és megcsókolt. -Ez már sokkal jobban tetszik! -nevettem és tovább csókoltam miközben a hajába túrtam.

-Reméltem is hogy jobban tetszik.-mosolyogtam és a konyhapultra ültettem és úgy csókoltam és felsőjébe nyúlva simogattam hátát majd megharaptam ajkát gyengéden

Felültetett a pultra, a toppom alá benyúlva simogatta a hátam és csókolt. Jóleső sóhajok hagyták el a számat, majd gyengéden az ajkamba harapott. Utána ajkaimat lassan lecsúsztattam a nyakához és forró csókokkal kényeztettem azt. Szinte izzott a levegő köztünk. -Szeretlek Stefan. -suttogtam halkan a fülébe.

-Én is szeretlek Charlotte.-suttogtam és csókoltam tovább majd levettem róla a toppot és nyakától lejjebb kezdtem el csókolgatni testét, hasát és simogattam hátát. Ekkor visszatértem ajkaihoz és vadul csókoltam.

Szavaira mosollyal válaszoltam, majd levette a toppot rólam és egyre lejjebb haladt csókjaival, egészen a hasamig, onnan pedig vissza az ajkaimhoz. Közben megszabadítottam én is a felsőjétől. Apró csókokat leheltem kigyúrt felsőtestére és a kezem is ott kalandozott, simogatva egész testét.

A levegő csak úgy forrt közöttünk. Vadul csókoltam őt és levettem róla az alsó kis ruhácskáját és majd végigcsókoltam combját és végig simogattam combja belső felét és néha az érzékeny pontját is simogattam.

A hideg futkosott végig a testemen, mikor végigsimította és csókolgatta a combomat. Miután megfosztott az utolsó ruhadarabomtól, én is kicsatoltam az övét, levettem a nadrágját, azután a boxerét. Majd a kanapé felé vezettem, ahol ledöntöttem őt és forró csókokkal leptem el egész testét, közben a férfiasságát simogattam.

Mikor hozzáért férfiasságomhoz halk sóhaj hagyta el számat. Ekkor megfogtam és én is levettem róla az akadályozó ruhákat és számmal kezdtem izgatni érzékeny pontját. Mikor hallottam nyögéseit vadul megcsókoltam ajkát majd gyengéden belé hatoltam.

Minden ruhától megszabadított és izgatni kezdett. Vadul csókoltuk egymást és alulra kerültem, majd gyengéden belém hatolt. Amint megéreztem magamban őt, az ajkaimba haraptam, de így sem tudtam megakadályozni, hogy ne hagyják el halk nyögések a számat. A csípőjén összekulcsoltam a lábam, hogy mindkettőnknek kényelmesebb legyen, majd felvettem a ritmusát. Először, még csak lassan és óvatosan mozgott bennem, azután egyre gyorsabb tempóra váltott. Közben a hátát simogattam és vadul az ajkát szívtam. Hevesen levegőért kapkodtam, amikor egyre csak gyorsított.

Mikor gyorsabban mozogtam és csókokat adott, éreztem hogy egyikőnknek sincs már sok ezért még egy kis tempót belevittem és megharaptam nyakát majd éreztem vére ízét és vadul csókoltam meg.

Már nem bírom sokáig! A nyögéseim és sóhajaim már csak úgy, akaratlanul törnek ki belőlem. Stefan még jobban gyorsított a tempón, majd megharapta a nyakam, ami igazán jól esett és visszatért az ajkaimhoz. Már nem kellett sok, eljött a mámor pillanata. Lábaim megfeszültek és tehetetlenül lerogytam az ágyra. Tudtam, hogy Stefan nemsokára követni fog engem, ezért még hagytam őt. Közben mosolyogva, szüntelenül az arcát figyeltem, ami kipirosodott és verejtékcseppek folydogáltak rajta, mint az enyémen.

Ahogy éreztem hogy Charlotteet eléri a gyönyör én is követtem őt és el jött nekem is a várva várt gyönyör. Ledőltem mellé és megcsókoltam lágyan majd simogattam arcát.-Ez töléletes volt.-mondtam halkan és mosolyova

Nemsokkal utánam, láttam, hogy Stefant is utolérte a gyönyör, azután ledőlt mellém. Magunkra húztam az arrébb lökött takarót. -Igen, fantasztikus volt. -mondtam még mindig egy kicsit nehézkesen, hisz' alig kaptam levegőt. Egy kósza göndör hajtincset kisöpörtem a szememből és finoman megcsókoltam, majd visszadőltem mellé. A plafont bámulva gondolkodtam és mély levegőket vettem.
-Stefan. -szólítottam meg és felé fordítottam arcomat. -Nem gondolod, hogy ezt egy kicsit elsiettük? -kérdeztem halkan a szemeibe nézve. -Mármint én nagyon élveztem és imádlak téged, csak tudom, hogy most szakítottál Elenával és nem szeretnék "pótlék" lenni. -mondtam el neki a teljes igazságot és az arcát simogattam. Reméltem, válasza pozitív lesz, vagyis imádkozok, hogy nem csak játszadozik velem, mert én nagyon szeretem őt és összetörnék, ha más lenne a válasza.

-Persze hogy nem.-suttogtam-Nem vagy pótlék, és nem szeretnélek elhagyni vagy elveszíteni.-mondtam halkan és simogattam arcát. Szeretem őt és nem akarnám elveszíteni.-Elenára már más vigyáz, vagyis Damon.-húztam magamhoz közelebb és puszit nyomtam ajkaira

-Akkor jó. -fújtam ki a levegőt mosolyogva. Nagy kő esett most le a szívemről, már biztos vagyok benne, hogy ő is szeret.
-Damon? -húztam fel a szemöldököm erre névre. -Úgy látszik, hamar talált valakit Elena, aki megvigasztalja. -mosolyogtam, de igazából nem érdekelt, mi van Elenáékkal, hadd turbékoljanak. Lényeg, hogy Stefan velem van és engem szeret, és én is őt.
-Egy kicsit megéheztem, még nem is reggeliztünk. Csinálok szendvicset. Kérsz? -kérdeztem mosolyogva őt és megcsókoltam.

-Hát igen Damon. Bár biztos vagyok benne hogy mikor Klaussal mentem akkor már esélyem nem volt hogy Elenával legyek. De ami elmúlt elmúlt ,most már téged szeretlek.-mosolyogtam és simogattam arcát.-Hmm reggeli? Igen kérnék szendvicset.-nevettem

-Végül is, így lett a legjobb. -utaltam arra, hogy Stefannal lehetek. -Én is szeretlek. -néztem mosolyogva a szemeibe.
-Rendben, mindjárt elkészítem őket. -mondtam, majd felkeltem és magamra kaptam még mindig a pizsim, mert csak az volt kéznél, később öltözök fel normálisan.
Kimentem a konyhába, néhány hozzávalót kivettem a hűtőből és elkészítettem a szendvicseket. Aztán odavittem a reggelit Stefanhoz. -Jó étvágyat! -nyújtottam neki a tálcát mosolyogva, és leültem mellé én is enni.

Mikor Charlotte kiment én is magamra kaptam valamit és visszafeküdtem. Ekkor hozta a reggelit.-Hmmm milyen finomnak néz ki.-mosolyogtam és elkezdtem enni-És nagyon finom is lett.-nevettem-Majd elmehetünk vásárolni is ha gondolod.-kacsintottam rá

-Örülök, hogy ízlik. Bár, egy szendvics készítés nem nagy dolog, de legalább tudod, hogy ebben jó vagyok. -nevettem és egy puszit nyomtam az arcára.
-Oké, jó ötlet. -bólogattam rá mosolyogva. -Mit kell venni? -kérdeztem Stefánt.

-Fúúú hát mivel elég üres a hűtő, plusz még sok minden hiányzik a fürdőszobából is így hát elég nagy bevásárlás lesz.-mondtam nevetve-Vennem kell ,egy új telefont is , meg hát ilyenek. Persze téged sem felejtelek ki, neked is venni kell valamit.-pusziltam meg

-Semmi gond. Szívesen elmegyek veled. -mosolyogtam rá kedvesen. -Hogy nekem? -lepődtem meg. -Édes vagy, de nem kell nekem semmit se venni. -ráztam meg a fejem és megöleltem.
-De most jobb lesz, ha normálisan felöltözök. -néztem végig magamon fintorogva. -Hová is raktad a bőröndjeimet? -kérdeztem őt széles mosollyal.

-De egy tortát csak veszünk kettőnknek?-kérdeztem nevetve -Bőröndök? Mi lesz ha nem mondom meg?-kérdeztem pimasz mosollyal

-Tortát persze! -nevettem együtt vele. -Micsoda!? -tátottam nagyra a szám. -Ne akard megismerni a gonosz énemet! -fenyegettem meg vigyorogva, a mutatóujjammal, majd lágyan megcsókoltam. -Remélem, most már megmutatod. -néztem ártatatlanul lebiggyesztett szájjal a szemeibe. -Na, hol is vannak azok a bőröndök? -kérdeztem őt huncut mosollyal.